A macska (m�s n�ven h�zi macska, tudom�nyos nev�n Felis silvestris catus) egy kisebb termet� h�sev� eml�s�llat, amely a macskaf�l�k (Felidae) csal�dj�n bel�l a Felis nem Felis silvestris faj�hoz tartozik, a vadmacska alfaja, b�r a mai rendszertanban ink�bb kezdik k�l�n fajk�nt kezelni az �llatot, ugyanis nagyon sok dologban elt�r az �sek�nt tekintett fajt�l (ez viselked�sbeli �s kin�zetbeli hat�roz� is lehet). �gyes ragadoz�, t�bb mint 1000 faj tekinthet� a zs�km�ny�nak. Emellett meglehet�sen intelligens, beidom�that� egyszer� parancsok v�grehajt�s�ra vagy szerkezetek m�k�dtet�s�re (illetve k�pes �n�ll�an is kisebb feladatok betanul�s�ra) (L�sd: A macska intelligenci�ja).

K�r�lbel�l 10 000 �vvel ezel�tt kezdett az ember t�rsas�g�ban �lni, h�zias�t�s�nak �br�zol�sa mintegy 4000 �ve Egyiptomban t�rt�nt.^[1]

2004-ben Jean-Denis Vigne �s koll�g�i (Nemzeti Term�szettudom�nyi M�zeum, P�rizs) jelent�se a macska h�zias�t�s�ra vonatkoz� legkor�bbi t�rgyi bizony�t�k felt�r�s�val foglalkozik. A lelet egy ciprusi emberi s�rb�l ker�lt el�, melyben egy meghat�rozatlan nem� feln�tt ember �s egy macska csontjai tal�lhat�k. A lelet mintegy 9500 �ves. A s�rb�l a csontok mellett k�szersz�mok, vasoxid-maradv�nyok, maroknyi tengeri kagyl� �s (az emberi csontokt�l 40 cm-re) a saj�t s�rj�b�l egy nyolc h�napos macska csontv�za ker�lt el�, melyet az emberrel megegyez�en nyugati ir�nyba n�zve fektettek. Mivel a macska nem �shonos a Mediterr�n medence szigetein, ez�rt csak a sz�razf�ldr�l ker�lhetett oda, minden bizonnyal a k�zeli levantei partokr�l. A lelet az ember �s a macska tudatos egy�tt�l�s�nek bizony�t�ka kb. 10 000 �vvel ezel�ttr�l a mai K�zel-Keletnek nevezett ter�leten. Ez �sszhangban van a genetikai kutat�sok eredm�nyeivel is, melyek szint�n ezt a f�ldrajzi �s id�beli eredetet er�s�tik. �gy t�nik, a macska h�zias�t�sa az els� emberi telep�l�sek l�trej�tt�nek idej�n, a neolitikus korban t�rt�nhetett a Term�keny f�lholdk�nt ismert ter�leten.^[2]

A macsk�nak sz�mos fajt�ja �s sz�nv�ltozata l�tezik. Csupasz �s farok n�lk�li v�ltozatait is kiteny�sztett�k. A macsk�k t�bb mint sz�zf�le hangjel �s testbesz�d seg�ts�g�vel kommunik�lnak, mint p�ld�ul ny�vog�s („mia�”), csiripel�s, dorombol�s, f�j�s, morg�s, perreg�s.^[3] A lovakhoz �s m�s h�zi�llatokhoz hasonl�an a macsk�k is k�pesek vadon �lve fennmaradni. Az �n�ll�an �l� macsk�k gyakran kisebb kol�ni�kat alkotnak. Az �llatv�d�k besz�mol�i szerint azonban hossz� t�von csak igen kev�s p�ld�ny k�pes gazd�tlanul �letben maradni, t�bbs�g�ket elpuszt�tj�k a j�rm�vek, a ragadoz�k, az �hs�g, az id�j�r�s viszontags�gai �s a betegs�gek. Ez�rt sz�mos orsz�gban, k�zt�k haz�nkban is a macsk�k �s m�s h�zi�llatok elhagy�sa, illetve otthonukb�l val� sz�nd�kos elt�vol�t�sa (b�ntalmaz�sukhoz hasonl�an) b�ntetend�.^[4]

A macska sok kult�ra legend�iban �s m�toszaiban t�lt be jelent�s szerepet, az egyiptomiak, a k�naiak �s a vikingek �si t�rt�neteiben is szerepel.^[5] �ltal�ban tisztelik, de olykor becsm�rlik is.

(Wikip�dia)